info@pannoncabin.hu
A párazárás megelőzi, hogy a falszerkezet tönkremenjen, és a lakótér egészségtelen legyen. A helyes fólia felhelyezés kritikus fontosságú, mutatjuk a tartós kivitelezést és a gyakori hibákat.
Párazárás – a helyes fóliaelhelyezés alapelvei
A párazárás megakadályozza, hogy a lakótérben keletkező nedvesség bejusson a falszerkezetbe vagy a tetőszerkezetbe, ahol károsíthatja az anyagokat, és elősegítheti a penészedést. Különösen favázas, könnyűszerkezetes épületeknél létfontosságú, mivel a fa gyorsan tönkremehet tartós nedvesedés esetén. A megfelelően kivitelezett, folytonos párazáró réteg hosszú távon védi az épület szerkezetét és biztosítja az egészséges beltéri környezetet.
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a párazáró fóliát a külső oldalra kell elhelyezni, pedig ez tévhit. A párazárás lényege, hogy a fólia a falszerkezet belső oldalára kerüljön. Ez akadályozza meg, hogy a lakótérben keletkező pára bejusson a tartószerkezetbe vagy a tetőszerkezetbe, ahol károkat okozhat.
Egy négytagú család naponta akár 7 liter párát is termelhet a lakótérben. A mennyiség persze attól is függ, a konyhában és a fürdőszobában milyen szokások uralkodnak.
A pára egy részét fel tudja venni a fa szerkezet, de egy idő után telítődik, majd hőhidak keletkezhetnek a sarkokban, megfelelő közeget teremtve a penészgombák szaporodásának. Az hagyján, hogy ez nem túl szép látvány, de még egészségügyi kockázatokat is rejt. Ezért kiemelten fontos, hogy megfelelően el tudjuk vezetni a párát. Főleg, ha favázas, könnyűszerkezetes házunk van. A fa ugyanis rövid ideig tolerálja a vizesedést, aztán elrohad. A tartószerkezet oldalára beépített párazáró réteg a megoldás, ám nagyon kell figyelni a kivitelezésnél.
Párazárás – a skandináv technológia és egyéb megoldások
A párazárás többféle módszerrel megoldható, ezek közül a skandináv technológia külön figyelmet érdemel.
- Skandináv módszer: a külső falszerkezet először válaszfalak nélkül épül meg, majd a párazáró fóliát folyamatosan felhelyezik a külső falak belső oldalára. A belső válaszfalak ezt követően készülnek el.
- Alternatív megoldás: ha a fenti módszer nem alkalmazható, a főfalra kerül a párazáró fólia a válaszfal csatlakozásoknál, majd ezt követi a válaszfal beépítése. Ilyenkor is fontos, hogy a fólia megszakítás nélkül fusson végig.
- Egyszerű kivitelezés: a teljes külső falazat elkészülte után a belső oldalon végigvezetett párazáró fólia adja a védelmet. Ha csak a válaszfalnál kell csatlakoztatni, elegendő egy csíkot elhelyezni és ezt rögzíteni a válaszfalhoz. A válaszfalakat nem kell párazáró fóliával ellátni, csak a külső főfal belső oldalát.
Hibák párazárás kivitelezésénél
A párazárás csak akkor hatékony, ha a fólia sérülésmentes és megszakítás nélküli. Még egy apró sérülés is komoly problémákat okozhat, mert a pára mindig a legkisebb ellenállás irányába áramlik. Ha például a villanyszerelés során átfúrják a fóliát és nem zárják le, a nedvesség ezen a ponton bejuthat a szerkezetbe, akár kis mennyiség is jelentős károkat okozhat. Szerencsére van megoldás.
- Védőcső és mandzsetta használata: villanyszerelésnél, amikor több vezetéket kell átvezetni a párazáró fólián, célszerű először védőcsövet beépíteni. Erre kerül egy rugalmas mandzsetta, amely szorosan illeszkedik a csőre, majd körben erős ragasztással rögzíthető a fóliához.
- Az összes vezeték egy kötegben való átvezetése: a vezetékeket érdemes egyetlen védőcsövön keresztül bevinni, így kevesebb áttörés keletkezik a párazáró rétegen. A cső és a fólia találkozását ragasztással kell rögzíteni, majd a cső belsejét szilóval érdemes kitölteni. A purhab ebben az esetben porózussága miatt nem megfelelő.
- Nagyobb szellőzőcsövek tömítése: ha a párazáró fóliát nagy átmérőjű csőnél kell átvezetni, a cső és a fólia közé kettéhajtott ragasztószalag kerülhet. A ragasztószalag egyik fele a csőre, másik fele a fóliára tapad, így szoros és tartós zárás jön létre.
A párazárás az egyik legfontosabb lépés az épület hosszú távú állagmegóvásában. A megfelelően kivitelezett, folytonos párazáró réteg a falszerkezet nedvesedését akadályozza meg, és a penészedés kockázatát is csökkenti. A precíz munka viszont megkerülhetetlen, mert egy kis lyuk a fólián is képes kihatni az egész ház szerkezetére.
Faanyagvédelem
Van a kémiai faanyagvédelem meg a szárítás
Magyarországon még jelen pillanatban engedik a vegyszeres faanyagvédelmet. Korábban volt az a sárgaszínű faanyagvédőszer, most a zöldet lehet kapni, a szlovákoktól jön be fa, azt pedig ilyen vöröses-barnás színű vegyszeres fődötést kap, és akkor ez kerül beépítésre a fal szerkezetbe, vagy a tető szerkezetbe. Előbb-utóbb szerintem ennek vége lesz.
Itt inkább az, ami ennek létjogosultságot ad, az az, hogy ennek a szerkezetnek, vagy ennek a faanyagnak az ára, ez kicsit kedvező, mint egy másfajta technológiával készült faanyagnak az ára.
Külföldön egyetlen egy helyen lehet ilyeneket használni, az sem ilyen merítettet, hanem terített anyagot, ezek pedig a terasz építések, terasznak az alapszerkezetét lehet terített fából, ugye ez a telifa, Magyarországon telifának hívják, abból lehet a teraszoknak a szerkezetét elkészíteni itt, Skandináviában is, és úgy tudom, hogy Németországban is, vagy Német nyelvterületen is. És akkor a másik faanyagbédő eljárás, és ezt szokták összekeverni Magyarországon. A másik faanyagbédelmi eljárás, ez pedig a szárítás.
Amikor levágják a faanyagot, legyalulják, méretre vágják, és egy szárítókamrába megfelelő ideig megfelelő nedvesség tartalomra leszárítják a faanyagot. És erről kap minden egyes anyag egy-egy certifikációt, és minden faanyagot vissza is lehet követni.
A szárított faanyag legmenőbb jellemzője
Nem tud benne a gomba megtelepedni. Tehát, amit a legelején mondtam, ez a penész gomba benne van a levegőben, ott van, de nem kap nedvességet, nem kap tártalajt, ezáltal a szerkezetbe nem tud megtelepedni. Ha persze nedvességet kap, ez a szárított faanyagnak van egy olyan tulajdonsága, hogy 3-4-5-6-szor el lehet áztatni elég komolyan, és még mindig nem szívódik bele a nedvesség a szerkezetbe.
a tüzét telepi fáanyag, az nem szárított fáanyag, nem minősített fáanyag, és ezért benne van a nedvesség.
És hogyha nem szárad ki, akkor két-három-négy év múlva szétrohad az egész ház. Úgyhogy erre nagyon oda kell figyelni, hogy ezeket a hibákat kikerüljük. Ezért kell a pározás is jól megcsinálni, hogy a nedvesség ne kerüljön bele a falszerkezetbe, mert egyszer-kétszer még ha bekerül, akkor még kibírja a fányag, de hogyha ez rendszeresen hetente, havonta, évente mindig-mindig-mindig belekerül, akkor így idő után azt mondja a fa, hogy na jó, akkor ennyi volt, és akkor begombásodtam, és akkor még az egész szerkezetnek.