A faanyagvédelem során a kémiai kezelés gyors, de egészségügyi és környezeti kockázatokkal járhat, míg a szárított fa alacsony nedvességtartalma hosszú távú védelmet biztosít gombák és kártevők ellen.
Faanyagvédelem jelentősége
A faanyagvédelem minden építési és felújítási projekt alapvető része. Magyarországon jelenleg még engedélyezett a vegyszeres kezelés, amelynek célja a fa védelme gombák, rovarok és egyéb kártevők ellen. Korábban sárgás színű faanyagvédőszert használtak, ma inkább zöldet, vagy gyakran vöröses-barnás, vegyszeres merítéssel kezelnek. Ezeket a faanyagokat fal- vagy tetőszerkezetekbe építik be, mivel ára kedvezőbb, mint a más technológiával előállított termékeké.
Külföldön a vegyszeresen kezelt faanyag felhasználása szigorúbb, ezeket jellemzően csak teraszok alapszerkezetéhez alkalmazzák. Ezzel szemben létezik egy másik, biztonságosabb módszer is – a szárítás –, amelyre Magyarországon még mindig sokszor legyintenek, pedig ez nem csak annyit takar, hogy az árut kint felejtik a napfényen.
Kémiai faanyagvédelem és annak hatásai
A kémiai faanyagvédelem lényege, hogy a fa felületére vagy belsejébe különféle impregnáló anyagokat juttatnak. A festett vagy merített lécek rovar- és gombakártevők ellen is védenek. Ám ezek az anyagok hosszú távon illékony szerves vegyületeket bocsáthatnak ki, amelyek belélegezve vagy bőrrel érintkezve egészségkárosító hatásúak lehetnek.
Az egészségügyi kockázatok mellett környezeti hatásuk sem elhanyagolható. A vegyi anyagok a talajba és a vízbe kerülve károsíthatják az élővilágot. Bár a kémiai kezelés gyors és kezdetben hatékony, az idő előrehaladtával a bevonat lekophat vagy megsérülhet, így a fa újra sérülékennyé válik - így igazán az építmény sem jár jól.
Természetes faanyagvédelem szárítással
A szárítás alapú faanyagvédelem teljesen más elven működik: a kivágott fát legyalulják, méretre vágják, majd szárítókamrában, meghatározott ideig, ellenőrzött körülmények között a megfelelő nedvességtartalomra szárítják. Minden ilyen faanyag tanúsítvánnyal rendelkezik, és a gyártási folyamat nyomon követhető.
A szárított fa egyik legnagyobb előnye, hogy nem biztosít táptalajt a gombáknak. A levegőben mindig jelen vannak gombaspórák, de ha nincs nedvesség, nem tudnak megtelepedni. Ráadásul a szárított fa akár többszöri, komoly vízterhelést is kibír anélkül, hogy belsejébe mélyen beszívódna a nedvesség. Ez a tulajdonsága hosszú távon is stabilitást biztosít a szerkezeteknek.
Miért előnyösebb a szárított fa a vegyszeres kezelésnél?
A faanyagvédelem két fő módszere közül a kémiai kezelés rövid távon költséghatékony, azonban egészségügyi és környezeti kockázatokat hordoz. A szárítással kezelt faanyag ezzel szemben tartós, megbízható és biztonságos választás. Alacsony nedvességtartalma révén ellenáll a gombáknak és kártevőknek, valamint hosszú élettartamot biztosít a beépített szerkezeteknek.
Fontos hangsúlyozni, hogy a külföldön már bevett szokásként működő szárítás után a fa úgy néz ki, mint a tüzéptelepek kezeletlen faáruja, de korántsem ugyanaz. Ne kezdjünk el emiatt nyers fával dolgozni, mert annak komoly következményei lesznek az építés során és azt követően.
A tudatos építkezés és felújítás alapja, hogy olyan faanyagot válassz, amely valóban hosszú távon védi az épületet – ebben a szárított faanyag az egyik legjobb befektetés.