Anyagvédelem és kezelés

A könnyűszerkezetes faházak egyik legnagyobb előnye a gyors és hatékony kivitelezés, ám éppen emiatt elengedhetetlen, hogy már az első lépéseknél odafigyeljünk a hosszú távú védelemre. Egy faház szerkezetét ugyanis két tényező fenyegeti leginkább: a nedvesség és a gombásodás. Ezek ellen a párazárás és a megfelelő faanyagvédelem ad biztos alapot.

A párazárás szerepe

Naponta több liter párát megtermelünk otthonunkban a mindennapi tevékenységek során. Ha ez a nedvesség akadálytalanul bejut a falszerkezetbe, ott hőhidakat, penészt és szerkezeti károsodást okozhat. Különösen favázas épületeknél kritikus a pontosan elhelyezett párazáró réteg, hiszen a fa csak rövid ideig tolerálja a folyamatos vizesedést, utána gyorsan korhadásnak indul.

A helyes megoldás, hogy a párazáró fólia mindig a falszerkezet belső oldalára kerüljön. Így megakadályozza, hogy a lakótérben keletkező pára bejusson a szerkezetbe. A kivitelezés során ügyelni kell arra, hogy a fólia folytonos, sérülésmentes és légzáró legyen, mert egy apró rés is elegendő ahhoz, hogy a nedvesség utat találjon magának. A skandináv technológia is ezen az elven alapul: a külső falszerkezet elkészítése után a párazáró réteg megszakítás nélkül kerül felhelyezésre, majd erre épülnek a belső falak.

Cséti Attila építészmérnök videója a párazárásról:            

A faanyagvédelem jelentősége

A párazárás önmagában nem elég, ha a szerkezetbe kerülő faanyag már eleve érzékeny a nedvességre. Ezért kulcskérdés, hogy milyen fát használunk. Magyarországon még elterjedt a vegyszeres faanyagkezelés, amely gyors és olcsó megoldásnak tűnhet, ám hosszú távon egészségügyi és környezeti kockázatokkal jár. A kémiai anyagok a fa felületére kerülve ugyan védenek a gombák és rovarok ellen, de idővel lekophatnak, és káros vegyületeket bocsáthatnak ki.

Ezzel szemben a szárítással kezelt faanyag tartós, megbízható és biztonságos választás, mi ezt preferáljuk a Pannon Cabinnál. A szárítókamrában, ellenőrzött körülmények között alacsony nedvességtartalomra szárított fa nem ad táptalajt a gombáknak, és még többszöri vízterhelést is kibír anélkül, hogy szerkezeti stabilitását elveszítené. A certifikált szárított faanyag nyomon követhető, vegyszermentes, és beltérben is teljesen biztonságosan használható.

A két eljárás együtt a leghatékonyabb

A tudatos építés kulcsa, hogy a két védelmi szint együtt működjön. A szárított, minősített faanyag hosszú távon ellenáll a kártevőknek és a nedvességnek, de ha a lakótérből rendszeresen pára kerülne a szerkezetbe, a fa előbb-utóbb feladná a küzdelmet. A precízen kialakított párazáró réteg viszont megakadályozza a belső nedvesség bejutását, így a faanyag tartóssága érvényesülhet.

A könnyűszerkezetes faházak építésekor a párazárás és a faanyagvédelem nem választható extra, hanem a legelső és legfontosabb lépés. Erre pedig jön a favédelem non plus ultrája, a yakisugi, amivel a fa hosszú évtizedekig kiszolgálja a ház urait és úrnőit.

Mi az a yakisugi?

A yakisugi (más néven shou sugi ban) egy hagyományos japán faanyag-kezelési technika.
Lényege, hogy a fa felületét szándékosan megégetik, majd lehűtik, megtisztítják és gyakran olajjal kezelik. Az így kezelt fa már nem igényel festést, lazúrt vagy bármi mást.

Az égetés három fő hatást eredményez:

• a faszénréteg természetes védelmet nyújt a nedvesség, kártevők és gombák ellen,
  
  
• jelentősen megnöveli a fa élettartamát,
  
  
• különleges, sötét, erezetet kiemelő exkluzív megjelenést
  
  

A módszert évszázadok óta használják Japánban homlokzatok, kerítések és kültéri burkolatok tartósítására, és ma már világszerte népszerű természetes, vegyszermentes faanyagvédelemként. Házainknál is elérhető a metódus.