Alapozás

Könnyűszerkezetes faház esetében is szükség van egy biztos alapra, ez kikerülhetetlen eleme a házépítésnek. Kétféle lehetséges módszerrel dolgozhat, aki faházat alapoz: a klasszikus sávalapos módszerrel és a talajcsavaros megoldással.

Mi az a sávalapos módszer?

A sávalapos módszer a családi házak és kisebb épületek egyik leggyakoribb alapozási technológiája. Lényege, hogy az épület teherhordó falai alá folyamatos, összefüggő, sáv formájú vasbeton alapot készítenek. Ez a beton "sáv" veszi át és osztja el az épület terheit a talajon. Ilyenkor a ház minden teherhordó fala alá készített beton "sáv" alap biztosítja az épület stabilitását és a terhek egyenletes elosztását a talajon.

Hogyan néz ki a gyakorlatban?

1. Kitűzés és földmunka – A ház alaprajza szerint kiássák az alapárkot a teherhordó falak helyén, meghatározott szélességben és mélységben.
   
   
2. Alap készítése – Az alapárokba általában egy vékony sóderágy kerül, majd zsaluzás és betonozás következik. Gyakran vasalással erősítik.
   
   
3. Felmenő falsík alatti rész – Az elkészült sávalap tetején falazóblokk vagy zsalukő kerül kiöntésre, amely az épület falait fogadja.
   
   
4. Szerepe – Egyenletesen elosztja a terheket, és stabil kapcsolatot biztosít a szerkezet és a talaj között.
   
   

Mikor alkalmazzák?

• Családi házaknál, kisebb társasházaknál a leggyakoribb, mert gazdaságos és megbízható megoldás.
  
  
• Olyan talajviszonyoknál előnyös, ahol a teherbírás megfelelő, és nincs szükség mélyebb, cölöpalapozásra.
  
  

A cölöpalapozásról

A cölöpalapozás a mélyalapozások között az egyik legegyszerűbb, ugyanakkor nagyon elterjedt eljárás, amelynek lényege, hogy az épület terheit a cölöpök továbbítják a teherbíró talajrétegnek. A cölöpök lehetnek helyszíni vagy előregyártott megoldások is, ám mindkettő esetén különös gondot kell fordítani a cölöp csúcs- és fejrészének megtervezésére, hiszen ez biztosítja a stabil talajba illeszkedést, a teherátadást és a kapcsolatot a szerkezettel.

A cölöpök acéllemez saruzattal ellátott végződéssel készülnek, ami elősegíti a talajellenállás leküzdését és a könnyebb lehajtást. A gyors és gépesíthető kivitelezésnek köszönhetően minimális élőmunkát igényel, és kevésbé függ az időjárástól. A cölöpalap keresztmetszete rendszerint kör vagy sokszög formájú, hosszuk gyakran eléri a 6-8 métert. A cölöpfejeket vasbetonból készült, cölöprácsnak nevezett gerendarendszer köti össze, amely a függőleges terheket is képes megfelelően elosztani az alapozásban

Miért jó a talajcsavaros módszer?

A könnyűszerkezetes faházak alapozásánál egyre népszerűbb a talajcsavaros megoldás, amely az egyik leggyorsabb és leginkább környezetbarát technológia. Ennél a módszernél nagy szilárdságú acélcsavarokat hajtanak a talajba, amelyek azonnal teherbírók, így nincs szükség betonozásra és száradási időre. Ezáltal a kivitelezés rendkívül gyors és tiszta folyamat, minimális földmunkával.

A talajcsavaros alapozás előnye, hogy nem terheli a környezetet, visszabontható és újra felhasználható, ráadásul rosszabb időjárási körülmények között is elvégezhető. Hátránya viszont, hogy kizárólag speciális gépekkel, szakszerű kivitelezéssel készülhet. Hibás telepítés esetén a javítás költséges és bonyolult lehet, ezért fontos, hogy a munkát tapasztalt szakemberek végezzék, akik garanciát is vállalnak a kivitelezésre.

A talajcsavaros alapozás ideális választás lehet könnyűszerkezetes faházakhoz, ha gyors, tiszta és fenntartható megoldást keresünk. Ezzel a lépéssel kezdődik az összeszerelés.

Talajcsavarozás a gyakorlatban

A talajcsavaros alapozás során tűzihorganyzott acélból készült menetes csavarokat forgatnak a talajba, hogy a terhelést a teherbíró talajrétegekre továbbítsák. A kúpos kialakításnak köszönhetően a csavar becsavarásakor a környező talaj tömörödik, így az elem szinte azonnal terhelhető.

A telepítés történhet különböző módokon: kézi erővel, betekerő segédlettel; elektromos hajtású kézi behajtó géppel; vagy nagy darabszám vagy nagy teljesítmény esetén hidraulikus, önjáró talajcsavarozó géppel.

 Kis méretű (kb. 100 cm hosszúságú) csavarok esetén akár házilag, kézi módszerrel is elvégezhető a telepítés, különösebb szakértelem nélkül: szükség esetén előfúrás ajánlott kemény talajban, és a csavart kezdetben néhány fordulattal elindítva, betonvas segítségével folytatható a behajtás. A függőlegességet sarokvízmértékkel lehet biztosítani, a szintezést pedig a behajtás mélységével szabályozzuk – egy fordulat kb. 4 cm mélyülést jelent.

A telepítés pontos menetét egy alapos helyszíni felmérés előzi meg, amely során meghatározzák a talaj típusát, a lejtésviszonyokat, valamint a terhelési igényeket. Ezt követi a csavarok pozíciójának kijelölése és szintezése, akár lézerrel is. A csavar behelyezését – megfelelő nyomatékra kalibrált eszközzel – addig folytatják, amíg a kívánt mélységet elérik, miközben folyamatosan ellenőrzik a függőlegességet és a vízszintes beállítást. A telepítést követően a fejhez csatlakoztatják az oszlopokat vagy szerkezeti elemeket.

Ezután az elkészült csavaros alap azonnal terhelhető, nincs szükség kötési vagy száradási időre, így például a födémpanel vagy szerkezeti elem azonnal ráhelyezhető.

A talajcsavaros alapozás előnye, hogy beton nélkül, bontás és ásás nélkül elvégezhető, ezért tiszta, gyors és környezetkímélő megoldás. Alkalmazható szinte bármilyen talajon – még köves, víznyomásos vagy lejtős területeken is.

Ha pedig talajcsavarról van szó, a PannonCabin a  talajcsavar.hu szakértő gárdáját ajánlja:

https://talajcsavar.hu/